Honnan ered a neve?
A mitológiában Ganymedes (Ganümédész) („GAN uh meed”) egy gyönyörű fiatal fiú volt, akit Zeusz (a római Jupiter isten görög megfelelője) sasnak álcázva vitt az Olümposzra. Ganymedes az olümposzi istenek pohárnokává vált.
Alaptulajdonság
A nap hossza: Körülbelül 7 földi nap (7,155)
- Hirdetés -
Az év hossza: Körülbelül 12 földi év. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a Jupiter megkerülje a Napot.
A Ganymedes Naptól való távolsága: körülbelül 665 000 mérföld (1,07 millió kilométer) a Jupitertől, amely körülbelül 484 millió mérföldre (778 millió kilométerre) kering a Naptól.
Felületi hőmérséklet: A nappali felületi hőmérséklet -297 és -171 C (90 és 160 C) között mozog.
- Hirdetés -
Szerkezet
A Ganymedes három fő rétegből áll: Egy fémes vasmag a középpontjában, egy gömb alakú kőzetburok (köpeny) a mag körül, és egy gömb alakú, főleg jégből álló burok a kőzetburok körül. A felszín a jéghéj legfelső rétege. A tudósok szabálytalan csomókat fedeztek fel a Ganymedes jeges felszíne alatt. Ezek a szabálytalan tömegek sziklaképződmények lehetnek, amelyeket a Ganymedes jeges burokja évmilliárdok óta támogat.
A Ganümédésznek két különböző domborzati típusa van: nagy, világos hegygerincek és barázdák, amelyek az idősebb, sötétebb terepeken átszelnek. Ez azt sugallja a tudósok számára, hogy a Ganümédész kérgét a globális tektonikai folyamatok feszültség alá helyezték. A NASA Juno űrszondája 2021 júniusában készítette el a legfrissebb felvételeket a Ganümédész felszínéről a repülés során.
Atmoszféra
A Hubble űrteleszkópot használó csillagászok bizonyítékot találtak arra, hogy a Ganymedesen vékony oxigénlégkör van. A kutatók szerint az oxigén a Ganymedes jeges felszínéről származik. A Ganymedes sokkal hidegebb, mint a Föld, a nappali felszíni hőmérséklet -297 és -171 Fahrenheit-fok (90 és 160 kelvin) között mozog. A Jupiter és holdjai kevesebb mint 1/30-ad részét kapják a Földhöz képest a napfénynek, és a Ganümédesznek nincs sűrű légköre, amely megkötné a hőt.
Felfedezések
A számítógépes modellek szerint a Ganymedes jég és óceánok több rétegben, szendvicsszerűen egymásra rakódhatnak. A tudósok először az 1970-es években gyanították, hogy a Ganymedesnek földalatti óceánja van. A Galileo űrszonda 1996-ban felfedezte a Ganymedes mágneses mezejét, ami bizonyítékot szolgáltatott az elmélet alátámasztására.
A NASA Hubble űrteleszkópja újabb bizonyítékokat talált a föld alatti sós vizű óceánra, valamint a Ganymedes vékony oxigénlégkörére utaló jeleket.
NASA Hubble űrteleszkópja megtalálta az eddigi legjobb bizonyítékot arra, hogy a Ganymedes-en egy földalatti sós vizű óceán található. A feltételezések szerint az óceánban több víz található, mint a Föld felszínén található összes vízben. A Ganymedes óceánjának vastagsága a becslések szerint 100 kilométer, azaz tízszer mélyebb, mint a Föld óceánja, és a feltételezések szerint egy 95 mérföld (150 kilométer) vastag, főként jégből álló kéreg alatt van eltemetve. A folyékony víz azonosítása kulcsfontosságú a Földön túli lakható világok és az általunk ismert élet keresésében.
- Hirdetés -
A Ganymedes az egyetlen ismert hold, amelynek saját mágneses mezeje van – ezt a NASA Galileo űrszondája fedezte fel 1996-ban. A mágneses mező a hold északi és déli pólusa körül keringő régiókban sarki fényeket, azaz izzó, forró, elektromos gázból álló szalagokat okoz. Mivel a Ganymedes közel van a Jupiterhez, mágneses mezeje a Jupiter mágneses mezejébe ágyazódik, vagy abban fekszik.
Amikor a Jupiter mágneses mezeje változik, a Ganymedes sarki fényei is változnak, ide-oda „ringatóznak”. A két sarki fény hintázó mozgását figyelve jutott eszébe a németországi Kölni Egyetem tudóscsoportjának Joachim Saur vezetésével az az ötlet, hogy a Hubble űrteleszkóp segítségével többet tudjanak meg a hold belsejéről.
Forrás: NASA
Ne felejts el minket követni a Facebook oldalunkon és csatlakozni a csoportunkhoz!
